Nem tagadom, hogy az egyik kedvenc szabadtéri „stúdióm” a debreceni Botanikus kert. Olyan sok emlék köt oda az egyetemi éveimből, hogy még fényképezőgép nélkül is gyakran betérek egy-egy sétára. A kert különleges helyszínei, a rengeteg textúra, a növények, az épületek már pár méterrel a belépés után beszippantják az embert a kert varázslatos világába, és segítenek a kerítésen kívül hagyni a napi gondokat.

Amikor pedig a fényképezőgéppel térek be, akkor a benne rejlő lehetőségek tárházával találkozok. Még mindig nem sikerült minden kinézett szegletébe eljutnom a fotózásaim alkalmával, pedig az utóbbi években megfordultam ott párszor párokkal, családokkal és portré alanyaimmal. Olyan viszont volt már, hogy ránk zárták a kaput, mert annyira belefeledkeztünk a fotózásba, hogy nem hagytuk el időben a kertet. Azóta egy napi hideg élelmet is készítek a táskámba, ha oda megyek fotózásra….biztos, ami biztos.:) Holmi záróra nem zavarhatja meg a fotózás élményét!

Ági mostanában nem járt a kertben, ezért az általam ajánlott három helyszín közül erre esett a választása. A szeszélyes áprilisi időjárás egy vasárnap délután adott lehetőséget arra, hogy egy fotózással egybekötött nagy sétát tegyünk a kertben. Rengeteget beszélgettünk, bejártuk a legszebb helyszíneket, és közben persze kattogott a gép zárszerkezete is. A kertet ezúttal időben sikerült elhagyni, a memóriakártyára pedig egy változatos sorozat került.  A sorozat képei közé csempésztem egy-két részlet, és hangulatfotót is, ami remélhetőleg még hosszú idő után is visszarepítik Ágit arra az áprilisi délutánra.